Lassú élet

Mostanság mindenki a felgyorsult életről, az állandó rohanásról és stresszről ir. Sokan kutatják ennek okát és következményeit. Egy biztos, a rohanó világ és mellettünk elrohanó élet nem visz előre, sőt.

Egy új irányzat képviselői a lelassult életet, az ún. Slow Life fogalmát népszerűsitik. Elméletük szerint igazán tartalmas életet csak úgy tudunk élni, ha mindig jelen vagyunk a pillanatban. Tréningjeiken megtanitanak erre: hogyan engedjük el az állandó teljesitménykényszert, a rohanást, a küzdeni akarást. Helyette megtanuljuk értékelni a jelent, a kevesebbet, de az igazi, kézzel fogható valóságot.

Valahol a mi mándoki vendégházunk is ezt a Slow Life mozgalmat képviseli, bár ez a divatos kifejezés elindulásunkkor még nem létezett. Mi is valljuk, hogy a minőségi élet nem pénz és intelligencia kérdése. Nem feltétlenül a nagyvárosban, a csillogó üzletekben és a szines programkinálatban lehet megtalálni. Megtalálhatjuk a szinvonalasat vidéken, egy térerő nélküli kistelepülésen, a szomszéd néni zamatos főztjében, s a helyiek ütős pálinkájában.

Lassuljunk le. Megéri.

Budapest filmeken

Ez a bejegyzés nem a szavakról szól. Inkább a képekről. Budapesten mostanság elég sok amerikai filmet forgattak. Feltűnnek a város szinterei Bruce Willis, Brad Pitt, James Patterson és sok más sztár filmjeiben.

A város hol Párizs, hol Moszkva, hol éppen München. A rendezők dicsérik a magyar stábot, a filmeseket és a statisztákat. Ezeket a filmeket látva jó magyarnak lenni, jó budapestinek lenni. A lenti linken az elmúlt években készült nemzetközi filmekből látunk összevágott részleteket. A közös bennük, hogy minden kép Budapesten készült. Jó szemlézést!

Budapest mozifilmeken

A legszebb villamosvonal

Egy nemzetközi listán a budapesti 2-es villamos a legszebb európai villamosvonal lett. A világszintű ranglistán a legszebb egy torontói és egy seattle-i villamosvonal lett, a pesti Duna-parton futó vonal világszinten a  7. helyen végzett.

A dij okait nem vitatjuk. Aki először jár Budapesten, annak a duna-parti panorámától általában eláll a lélegzete. A 2-es villamoson utazva a teljes panorámában gyönyörködhetünk. A legdélebbi hidtól indulva fölfelé elhaladunk a Művészetek Palotája, a Nemzeti Szinház mellett, a túlparton a Műegyetem modern és régi épületei következnek. Petőfi-hid, Szabadsághid, Gellért Szálló, Gellérthegy, Erzsébethid, majd a Lánchid előtt a Budai Vár magaslatai. Elmegyünk a Parlament előtt, s itt, a Margit-hidnál ér véget a villamosvonal.

Egy vonaljegy áráért csodás élményben lehet részünk. Érdemes kipróbálni a túlparton, a budai oldalon futó 18-as villamost, amelyik a Szabadsághid és az Margit-hid közötti pályát futja be a budai dombok tövében. Egy másik szép útvonal lehet a nagykörút 4-es és 6-as vonala, illetve a kiskörút 47-es és 49-es vonala. A villamos egy régi kort idéz, még akkor is ha modern kocsiban utazunk.

A Hiradó bejátszása a villamosvonalról

Virágcserép

Végre tavasz van! A márciusi hó és áprilisi eső után süt a nap, s hivogat a kert! Irány, ültessünk valamit!

Biztosan vannak dugványaink, tulipánhagymáink a korábbi évekből. Az is lehet, hogy vannak mindenféle cserepeink és lim-lomjaink, amivel nem tudunk mit kezdeni. Most vegyünk elő minden eddig használhatatlannak gondolt dolgot, s párositsuk őket a növényekkel. Meg fogunk lepődni, milyen egyszerű, ám mégis kreativ megoldásokat kapunk eredményül.

 Ki mondta, hogy nem lehet virágot ültetni cipőbe vagy gumicsizmába? Svájci kirándulásunk alkalmával egy bejárati ajtóra akasztva egy kiszolgált túrabakancs szolgált virágcserépül. Szóba jöhet pár nélküli cipő, gyerek által kinőtt csizma. A lényeg, hogy a virágot a cseréppel együtt helyezzük a cipőbe.

Virágcserépként, illetve virágtámaszként használhatunk talicskát vagy akár egy megkopott biciklit is. A bicikli kerekeire futtassuk fel a növény hajtásait, a csomagtartóra illetve a kormányra cserépben helyezhetünk virágokat. A talicska rakterébe bármilyen növénykompoziciót elhelyezhetünk.

Virág kerülhet ütött-kopott komód fiókjaiba, vagy egy régi bőröndbe. Nyissuk ki a bőröndöt, s helyezzük el egymás mellett a növényeket. A komód ajtaját félig kihúzva használhatjuk ültetésre, vagy éppen a fiókot a falra akaszthatjuk.

Mindenkinél akad otthon használt autógumi. Ez önmagában elég csúnya és a környezetre is káros, de éppen ezért kovácsoljunk előnyt ebből, tegyük használhatóvé és széppé. Egymás mellett egy sorban, akár csak egyszerű fűkupacokkal mutatós szegélyt képezhetünk.

A fotós ötleteket a www.nlcafe.hu-ról vettük.

Freskófalu

Bódvalenkéről egy magazinban olvastunk korábban. A borsodi apró település azzal hivta fel magára a figyelmet - nemcsak idehaza, hanem külföldön is -, hogy a falu házainak falára cigány festőművészek pingáltak a ház falát teljesen befedő freskókat.

A kezdeményezés kitalálója egy magyar hölgy, aki igy kivánt kézzel fogható segitséget és figyelmet nyújtani a nélkülöző cigány családoknak. Borsod ezen régiójának települései éppen a szegénységről és a cigánysággal kapcsolatos gondokról "hires". Művészeket kért fel, hogy pingálják szinesre a pusztuló házak oldalát.

Az akcióra a nemzetközi sajtó is felfigyelt, egymást követték a Bódvalenkére járó külföldi forgatócsoportok és újságirók. Egy magyar dokumentumfilmes forgatott is a faluban, tovább növelve annak hirét.

A freskófalu honlapján számtalan program közül választhatunk. A szervező-támogatók célja a cigánysággal szembeni előitéletek leküzdése, egyfajta hidépités a cigány kissebség és magyarság között. Teszik ezt a művészet segitségével: gyerektábort szerveznek a helyi fiataloknak, asszonykórust alakitanak, fotókiállitást hoznak létre. Legnagyobb programjuk nyáron lesz a Sárkányünnep.

Bódvalenke (és Kassa, amiről épp az imént irtunk) nem messze van vendégházunktól és Mándoktól. A két vidék meglátogatása egy kirándulás keretében is lehetséges, szivesen segitünk útvonal- és programtervvel.

A freskófalu honlapja

Kassa Európa Kulturális Fővárosa

2013-ban Európa Kulturális Fővárosa lett Kassa. Pár éve Magyarországról Pécs képviselte ezt a megtisztelő cimet. Idén Kassa legalább annyira szlovák mint magyar képviselő, ezáltal egy határszéli város jól megtestesiti a az európai multikulti értékrendet.

Kassán található magyar főkonzulátus, ők egyedi magyar programokkal készülnek erre az évre. Kassa testvérvárosa Miskolc, ők több közös rendezvényben, akcióban gondolkodnak.

Nehéz is lenne felsorolni Kassa magyar vonatkozású látnivalóit és emlékeit. A Főtéren áll a legjelentősebb műemléke, a Szent Erzsébet székesegyház, mely ugye Árpád-házi Szent Erzsébetet tiszteli a nevében. Kassán élt és alkotott Márai Sándor iró, akiről teret neveznek el épp, s

Kulturális programokról itt olvashatunk (angolul)

A kassai magyar programokról itt van info

Márai a Nyirségben?

Nem állitjuk, hogy a népszerű iró, Márai Sándor járt a Nyirségben, viszont az biztos, hogy irt róla. Most folytatjuk irodalmi kalandozásainkat, melynek során olyan irókat és műveiket mutatunk be, akik kapcsolódnak a környékünkhöz, a Nyirséghez, Bereghez, Szabolcshoz.

Márai Sándor legtöbb műve a kassai vagy budapesti polgári életet mutatja be. Egyik művében azonban találtunk hivatkozást a Nyirségre. Sőt, a főhős onnan származik, s számos alkalommal felemlegeti gyerekkori élményit. Az igazi cimű regényről illetve annak folytatásáról a Judit ...és az utóhang cimű művekről van szó. Most idézünk belőle.

"Az apám dinnyés volt a Nyirségben, kanadás. Igy nevezik ott ezeket. Mi olyan koldusok voltunk, hogy a földbe vájtunk gödröt, s ott laktunk télen át, együtt az egerekkel. De ha visszagondolok az apámra, mindig úgy látom őt, mintha az úriemberek közül jött volna. Mert nem lehetett megsérteni. Nyugodt volt.. Ha dühös volt, akkor ütött. Olyan ökle volt, mint a kő. Néha tehetetlen volt, mert a világ lefogta a kezét, mert koldus volt. Ilyenkor hallgatott, pislogott. Tudott olvasni, ákombákomokkal le tudta irni a nevét is, de ritkán élt ezzel a tudással. Inkább csak hallgatott. Azt hiszem, gondolkozott is, de csak röviden. Néha pálinkához jutott, ilyenkor az eszméletlenségig leitta magát. De ha minden emlékem összerakom, akkor ez az ember, az apám, aki velünk, anyámmal és a gyerekekkel élt a gödörben, az egerek között... emlékeszem egy télre, amikor nem volt cipője, a postamestertől kapott egy lyukas cipőt, abban járt, rongyokba gongyölte a lábát... ez az ember soha nem sértődött meg."