Báthoryak a mi vidékünkön

Ugron Zsolna írónőről már korábban is akartunk írni. Erdélyi nemesi család leszármazottja, újságíróként dolgozik,s egy valódi romantikus történet szereplőjeként férjehez ment egy indiai-magyar arisztokrata felmenőkkel rendelkező helyes fiatalemberrel, akivel családot alapítottak.

Közben visszatértek őseik földjére, Erdélybe, ahol a régi kastélyt felújítva szállásadással, vendéglátással kezdtek foglalatoskodni. Emiatt nagyon is közel érezzük magunkhoz Zsolna értékrendjét, gondolkodásmódját.

Most a legutóbbi regényéről szeretnénk rövid ismertetőt közölni. Az Erdélyi mennyegző című írása  történelmi tényeken alapuló romantikus nőregény, amolyan női történelmi regény, mivel írója és főbb szereplői mind nők. Főhőse Báthory Anna, akiről keveset tudunk, hiszen inkább a neves család többi tagjáról, Báthory Erzsébetről, Báthory Istvánról és Gáborról maradtak  fent történelmi tények.

Anna a fejedelem, Gábor húga. Érzékeny fiatal nő, akit a politika és a történelem sodor különböző szerepekbe, házasságba. A regényt számunkra az teszi igazán izgalmassá, hogy a mi vidékünkön játszódik. Hiszen a Báthoryak szülőföldja a Nyírség, uradalmuk központja Nyírbátor és Nagyecsed. Anna is ezen városokban, ezen várakban él, ám élete során sokat "ingázik" a felső-magyarországi és erdélyi városok között. Bátyja Nagyváradon tartózkodik sokat, van házuk Kolozsváron, Tasnádon. Rokonaik Kisvárdán élnek, ezért ha menekülni kell, ők ide jönnek. Van jóbarátjuk Munkács várában is.

Anna a legtöbbet Nagykereki várában a Kerek-erdő közelében él. A regényben még gyereklány mikor férjhez adják Bánffy Déneshez, de hamar megözvegyül. Aztán szerelemból házasodik meg Jósika Zsigmonddal, kisfia is születik, Gáborka. Ám a török és Habsburg támadások, a hajdúk felkelése, a fejedelem ellen való összeesküvés félreállítja bátyját és őt is. Báthory Erzsébethez hasonlóan őt is boszorkánysággal vádolját, börtönbe vetik, vallatják, míg végül minden vagyonától megfosztva kezd új életet.

Ez a könyv a reneszánsz nők hihetetlenül kemény ám mégis gazdag életét mutatja be. A nők ebben a korban fontos szerepet játszottak, hiszen házasságuk, örökségük révén emelkedhettek fel a hozzájuk kötődő férfiak. Szépnek és erősnek kellett lenniük egyszerre, elviselni megcsalatást, vádakat.

Érdemes lehet beutazni a könyvben említett helyszíneket. Az általunk ajálott "Báthory Anna nyomádban" című útvonal a következő lenne: Nyírbátor, Nagyecsed, Kisvárda, Királyhelmec, Munkács, Nagyvárad, Nagykereki.

Jó olvasást és jó utazást a múltban és a jelenben is!

Az írónővel készül egyik interjú itt olvasható.

Budapest, a vendégváró

A CNN összeállította a leginkább vendégszerető és barátságos helyek listáját. Nagy meglepetésre Budapest a 11.helyen szerepel a prominens listán.

Fővárosunk a harmadik legjobb európai város a listán Dublin és Sevilla után. A sort tengerentúli városok vezetik Új-Zélandról és Ausztráliából (Auckland, Melbourne)  valamint Kanadából (Victoria).

A képen nem Budapest, hanem a listavezető Auckland látható

Jó tudni, hogy a nemzetközi felmérésben ilyen nagyra értékelték Budapestet.

A legbarátságtalanabb városok listáját Johannesburg, Cannes és Moszkva nyitja.

Akit érdekel a CNN cikke, itt találja meg:
http://edition.cnn.com/2014/08/14/TRAVEL/FRIENDLY-UNFRIENDLY-CITIES/INDEX.HTML

A lista pedig a következő:

11. Budapest, Hungary

9 (tie). Seville, Spain

9 (tie). Savannah, Georgia

8. Cape Town, South Africa

7. Siem Reap, Cambodia

5 (tie). Sydney

5 (tie). Dublin, Ireland

4. Charleston, South Carolina

3. Victoria, BC, Canada

1 (tie). Melbourne

1 (tie). Auckland, New Zealand

Na mi van a képen?

Kérdésünk: Mit láthatunk a lenti képen? Valami izzó lávafolyamot? Netán bitumenes utat? Neem!!

A megoldás: A hétvégén főzött szilvalekvárunkat mutatja a kép! 

Itt a szilvaszezon, idén egy-két héttel korábban érett be a finom szabolcsi szilva. Felénk a berbenci és nemtudom szilva terem, jóféle fajták, amikből finom házilekvár készül. Ez nem dzsem, nem tartalmaz semmilyen hozzáadott anyagot. Nem teszünk bele cukrot, de még tartósítót sem. Egyedül szilva van benne.

De hogyan is készül az eredeti szilvalevár? Első lépésben le kell szedni hozzá a szilvát, nálunk 1o ládányi, kb. 12o-14o kilónyi szilva tesz ki egy adagot. Alaposan átmossuk a gyümölcsöt, majd kimagvazzuk, ami többórás munka jónéhány ügyes kéznek. 

Magvazás után a lekvárfőző rézüstbe öntjük a gyümölcsöt, fatüzelésű katlanban alágyújtunk, majd állandó keverés mellett 24 (!) óráig főzzük, Ez azt jelenti, hogy egy egész napon és éjszakán át kell folyamatosan kavarni, tüzelni. Közben, ahogyan "összeesik" a szilva, folyamatosan lehet hozzá adagolni a gyümölcsöt. S az eredmény 5o kg finom, illatos, önmagát tartósító lekvár lesz.

Ez a lekvár üvegekbe tölthető, s évekig nem romlik meg. Vendégeinknek javasoljuk, hogy egy éven belül fogyasszák el, mert jövőre reményeink szerint újra készül a házilekvár. 

 

Megújul a kastélyunk! 2

Már korábban hírt adtunk róla, hogy épül-szépül a mándoki Forgách-kastély. Mostanra már kihajtott a fű is a védettséget élvező kertben, virágoznak a növények. Elkészült a kertet körülzáró kerítés, felállították a főkapu kovácsoltvas elemeit.

Az udvarban csaknem teljesen kész a medence, a wellness-részleg. Az épület megkapta eredeti, sárga színét és homlokzati díszítéseit. Felkerült a főbejárat timpanonjába a Forgách-címer, ami eredetileg is ott volt, csak megsérült. Készül a bejárathoz vezető térburkolattal fedett út.

A mellékelt kép is tanúsíthatja, hogy hamarosan egy csodás épülettel, egy nagyszerű intézménnyel bővül Mándok látnivalóinak sora. Már alig várjuk, hogy meghívót kaphassunk az ünnepélyes megnyitóra.

A kastély megújítását mi is saját magunkénak érezzük, hiszen a Faluvégi Vendégházban szálltak meg az épületet megújító szakemberek.

A kastély felújításáról korábbi képek és infók itt vannak:
http://mandokivendeghaz.blogspot.hu/2014/05/megujul-kastelyunk.html

Falu végén kurta kocsma

Felépül a faluvégi kurta kocsma! Így nemcsak Faluvégi Vendégház lesz, hanem Faluvégi Kocsma is!

A történet szerint Petőfi Tunyogmatolcson írta ezt a versét. Ráadásul az akkori kocsma gerendájába bele is véste a nevét. A gerendát egy bontás során megtalálták. Most pedig a régió turisztikai támogatásával újra felépül a kocsma. Ha minden igaz, 2015 nyarán már ott borozhatunk.

Addig pedig legyen itt kedvcsinálónak Petőfi verse:

FALU VÉGÉN KURTA KOCSMA...

Falu végén kurta kocsma,
Oda rúg ki a Szamosra,
Meg is látná magát benne,
Ha az éj nem közelegne.
Az éjszaka közeledik,
A világ lecsendesedik,
Pihen a komp, kikötötték,
Benne hallgat a sötétség.
De a kocsma bezzeg hangos!
Munkálódik a cimbalmos,
A legények kurjogatnak,
Szinte reng belé az ablak.
„Kocsmárosné, aranyvirág,
Ide a legjobbik borát,
Vén legyen, mint a nagyapám,
És tüzes, mint ifju babám!
Húzd rá cigány, huzzad jobban,
Táncolni való kedvem van,
Eltáncolom a pénzemet,
Kitáncolom a lelkemet!”
Bekopognak az ablakon:
„Ne zugjatok olyan nagyon,
Azt üzeni az uraság,
Mert lefeküdt, alunni vágy.”
„Ördög bújjék az uradba,
Te pedig menj a pokolba!...
Húzd rá, cigány, csak azért is,
Ha mindjárt az ingemért is!”
Megint jőnek, kopogtatnak:
„Csendesebben vigadjanak,
Isten áldja meg kendteket,
Szegény édesanyám beteg.”
Feleletet egyik sem ad,
Kihörpentik boraikat,
Végét vetik a zenének
S hazamennek a legények.
(Szatmár, 1847. augusztus.)