Otthonka

A népművészettől igencsak távol van a ruhadarabról, amiről most szólunk. A szocializmus évtizedeiben vált divatossá és még ma is megtaláljuk a nyárikonyhákban főző nagymamákon az OTTHONKÁT.

Az otthonka azért született, mert az egyszerű falusi asszonyok is divatosan akartak járni. Az ötvenes évektől a városi divatruházat nem szoknyából és blúzból, hanem egyrészes ruhából állt. Igy a szocialista divatot diktáló ideológusok gyártottak egy mindenki számára elérhető, olcsó és praktikus ruhadarabot, az otthonkát. Mivel virágzott a textilipar, a műszálgyártás, igy ötvözték a kettőt: szines műszálas anyagokat szőttek, s abból varrtak otthonkát.

Ezt a ruhadarabot bármire felvehették a nők: nadrágra, szoknyára, blúzra, vagy pulóverre. Vagy éppen nyáron csak magában hordták. Hatalmas zsebeiben elfért pár apróság, elölgombolós záródása miatt könnyen fel és levehették a nők. Védte a ruhát a piszoktól, a konyhai és ház körüli munkák során a szennyeződésektől. Az asszonyok nemcsak otthon viselték, hanem ebben mentek bevásárolni, a szomszédba, vagy éppen az orvoshoz. Volt belőle ünnepi és hétköznapi változat.

Szerintem eléggé kellemetlen ruhadarab, bár sosem hordtam. Hossza, formája slampossá teszi viselőjét, a gombolódás könnyen kinyilik, a zsebek szakadnak. A műszálas anyag pedig lehet hogy nem gyűrődik, viszont nem is szellőzik, jól lehet benne izzadni, büdösödni. A tarkabarka szineket pedig divatosnak semmiképpen nem mondanám.
Ennek ellenére az otthonka töretlenül hódit. Lenti linken az RTL műsora erről a kultikus ruhadarabról.

RTL műsor az otthonkáról