Péterfy ezen regényének főhőse Kazinczy Ferenc, kora a 18. század vége, a 19. század eleje. Sajátos az elbeszélés stílusa, hiszen a történetet az író felesége, a nemesi származású Török Sophie mondja el.
Sophie idézi fel közös életüket Kazinczyval, kezdeti boldogságukat, anyagi nehézségeiket, egészégi gondjaikat. Kazinczy hét évet töltött osztrák börtönökben, mivel részt vett a jakubinus összeesküvésben. Kiszabadulva veszi feleségül Sophie-t és Széphalomra, a családi birtokra költöznek, ahol kúriát épít.
A történet legérdekesebb része azonban Kazinczy barátsága a Bécsben élő afrikai Angelo Soliman-nal. Ő egy kakukktojás a konzervatív osztrák városban, ahol egyetlen fekete emberként igencsak magára vonja a figyelmet. Hányatott gyerekkora után végül családra és munkára talál, ám élete mégis az áldozatról szól.
Azért ajánlom a művet, mert a közeli Zemplén hegyei között megbújó Széphalom az egyik fő helyszíne. De megjelenik a regényban Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tokaj, Miskolc, Kassa és Munkács is.
Érdemes személyesen is ellátogatni a Magyar Nyelv Emlékhelyére, Széphalomra.
Széphalom
Magyar Nyelv Múzeuma
