Happy, a virusvideó

Van egy nagyszerű zeneszám, amely több hete vezeti a slágerlistákat. Ám nem csak ezért különleges, hanem azért is, mert a zene és a hozzá készült videó olyan jól sikerült, hogy világszerte őrületet keltett, s mindenki igyekszik a saját videóját leforgatni hozzá.

Pharrel Williams Happy vagyis Boldogság cimű számáról van szó. A zene nagyon kedves, fülbemászó, a képek pedig önfeledt embereket, táncoló, bőrükből kiugró gyalogosokat, fiatalt, öreget mutatnak. 

Elkészült a budapesti változata is, itt van a linkje. De van már erdélyi, Magas-Tátrában készült film is. Ezek a rövidfilmek jobbak, mint a tudatosan, nagy pénzen készült imázsfilmek vagy turisztikai videók.

Szóval legyünk boldogok!

Happy Budapest

Csézy Collection

A népszerű énekesnő, Csézy sosem titkolta, hogy vidékről, Mezőkövesdről származik. Nemrég saját ruhakollekcióval illetve –márkával jelent meg.

A Csézy Collection a mezőkövesdi matyó himzéseket használja az álomszép ruhákon. Vannak hétköznapi viseletre alkalmas blúzok, kabátok, elegánsabb ruhák.

A bemutatóról szóló filmet ezen a linken lehet megtekinteni. Csézyről és ruháiról több info a www.csezy.eu oldalon van.

Húsvét - versben

Reviczky Gyula: Husvét

Fakadnak már a virágok,
Kiderül az ég,
És a föld most készül ülni
Drága ünnepét.
Szíveinkben, mint a földön,
Ma öröm legyen,
Feltámast az isten-ember
Győzedelmesen!

Aki tudja, mint töré fel
Sírját a dicső;
Aki látja, hogy a földön
Minden újra nő:
Gondoljon feltámadásra,
Mely örök leszen?
Feltámadt az isten-ember
Győzedelmesen!

Ezzel kivánunk mindenkinek áldott húsvéti ünnepet!

Borbély Szilárd: Nincstelenek

Hosszú kihagyás után most új bejegyzésünket olvashatják a blogunkban. Folytatjuk irodalmi körútunkat, s ezúttal a közelmúltba, egy 2013-as kiadású regény soraira kalauzoljuk az olvasót.

Borbély Szilárd iró megyénkben, Fehérgyarmaton született. Első műveivel a 80-as évek végén jelentkezett, s azonnal sikert aratott. Számos irodalmi dij kitüntetettje. Legutolsó műve a Nincstelenek, Már elment a Mesijás?

A mű képei, szövegei a szabolcsi hagyományok világába, a szegénysorra, a sarki kocsmákba kalauzolnak. Arra a vidékre, ahol mi is élünk. Itt nincs vagyon, pénz, már annak is örülnek az emberek, ha munkájuk akad, vagy éppen segélyt kapnak. Költeni keveset tudnak, azt sem a legjobb helyen teszik... Itt nem virágzik a kultúra, nincsenek példaértékű vállalkozások, vagy tehetséges emberek.

Még mielőtt nagyon negativan és riasztóan festenénk le ezt a tájat, megnyugtatunk mindenkit: ezen a vidéken nem minden fekete. Sőt. Sajátos túlélési ösztön, irónia és humorérzék tartja életben az ittenieket.

Az iró egyes szám első személyben szinte a saját emlékeit meséli el ebben a műben. Kisgyermekkorának emlékeit meséli, a történéseket a szoba-konyhás szülői házban, a cigánysoron. Emlékképeket a háborúról, zsidók, rutének, magyarok, románok és cigányok együttéléséről. Az itteniek nincstelenek, de mégis sokszinűek, sokféle hagyományt, vallást, ünnepet őriznek.

Húsvét közeledte miatt most az ünnepről idézünk egy részletet:

"Húsvét után már semmi sincs otthon. A sonkát már megettük. A kolbászt is. A kredenc üres, csak kenyér van benne. Anyánk úgy megy el reggel dolgozni, hogy azt mondja:
Egyetek, amit találtok.
De nem találunk semmit. A spájzban a bödön alján van még zsir, a padláson meg lekvár. Szilvalekvár. Abbol mindig sok van. Nagy szilkékben tároljuk. Spárgával körben leszoritva. A spárga alatt hernyók lapulnak. Ha kinyitom, mindig kihull néhány. Eltaposom. Moly lenne belőlük A spárgát le kell szedni időnként, hogy kipucoljuk alóla a molybábokat. Összenyomjuk az ujjunkkal, hogy megdögöljenek.
Más semmi. Mindig zsirt eszünk. Anyám este szalonnát süt a puliszkához. A kukoricát én őrölöm a fészerben. Mi málénak mondjuk.
...
Készülünk a húsvétra. Anyám takarit, mos, vasal, süt, főz. A szokások ereje hajtja. Virágvasárnap cicókát tesz a fali tükör fölé. Mi a barkát mondjuk cicókának. A fűzfáról vágjuk az ágakat. Mi ficfának mondjuk. A barkaágak kersztezik egymást a tükör fölött. Ezek szentelt barkák. Az ünnep után anyám elégeti és a hamut elteszi."