Kepes András: Tövispuszta

Az ismert tévés személyiség regénye Tövispusztán játszódik. Ez egy kitalált tanya, falu, amihez hasonlót találunk az Alföldön, vagy akár Szabolcsban is. Tövispuszta lehetne akár Mándok is.

A regény több család több generációjának történetét meséli el. A 2o. század elején indul a történet e vidéki településen, ahol jól megfér egymás mellett sváb, cigány, paraszt, báró és zsidó. Mindenkinek megvan a helye a faluban, mindenkinek megvan a szerepe. Mindenki más, egy másik hagyományt követ, de mégis jól kiegészítik egymást ebben a színes közegben. 

A báró taníttatja a parasztgyereket, a cigány hegedűórákat ad a magyarnak, a zsidó szolgálja a helyi vegyesbolttal a lakosokat. S barátság is szövődik a fiatalok között, három jóbarát történetét követhejük végik keresztül a 2o. századon. A parasztfiú Veres István, akinek az apja és a fia is az István nevet kapta, akár a nagyapám. A zsidó gyerek Goldstein Dávid, aki Budapestre, majd Amerikába keveredik, átélve holocaustot és 56-ot. A bárófiú pedig Szentágostony Pál, aki Oxfordban tanul, majd mindenét elvesztve még be is börtönzik. De mindannyian élnek, túlélnek.

Itt egy rövid részlet kedvcsinálónak.

"...Amikor aztán a kastély parkjába érve meglátták az öreg bárót a franciaerkélyen, kezében a duplacsövű vadászpuskával, elszántan és mégis kiszolgáltatottan, a két István, a Veres meg a Lázár, alig győzte az embereket csitítani. Veres a Bibliára, Lázár meg arra hivatkozott, hogy erőszakkal nem lehet a másét elvenni, mert az ugyanolyan lopás, mint a magántulajdon. Majd csak megérti a báró úr, ahogy Károlyi gróf is megértette, és szétosztotta a birtokait a parasztok között, magyarázta Lázár fennhangon, hogy az öreg báró is hallja az erkélyen...

...Veres István lázadt néha, de csak úgy, mint a magyar ember: kurucosan. Értette ezt mindenki. Tudták, aztán úgyis marad minden a régiben. Az életnek megvan a maga rendje - mondogatta Veres István, és ilyenkor hatalmas tenyerével az asztalt ütögette, mintha annak is bele akarná verni ezt a fafejébe. Úgy építettem a házamat a saját kezemmel, ahogy az ükapám is tette, ugyanott van a kemence, a konyha, a tisztaszoba, az asztal, a sparhelt. Olyan ruhát, csizmát, kalapot hordok, mint az öregapám, és megbecsülöm a munkát, ahogyan apámtól tanultam..."

Európa zöld fővárosa

Bristol nyerte el a 2015-ös Európa Zöld Fővárosa címet egyebek közt azzal, hogy a városban kétszeresére nőtt a kerékpárral közlekedők száma.

A brit város Brüsszelt, Glasgow-t és Ljubljanát utasította maga mögé a döntő körben. Az elismerő címet Európa idei zöld fővárosában, a franciaországi Nantes-ban adta át a győztes város képviselőinek Janez Potocnik környezetvédelmi biztos. Bristol idén harmadik alkalommal került be a döntősök közé. A címet minden évben az a város kapja, amelynek környezettudatos tevékenységét független szakértők a legjobbnak ítélik – írja az MTI.

Bristol a közlekedés fejlesztésre, a hatékony energiafelhasználásra és a megújuló energiaforrásokra irányuló projektjeinek, valamint a lakosságot mozgósító kommunikációs és közösségimédia-stratégiáinak köszönheti győzelmét. Az eddigi közlekedési és városfejlesztési intézkedéseknek hála javult a város levegőminősége és az elmúlt években megkétszereződött a kerékpárral közlekedők száma, és a város azt tervezi, hogy 2020-ig a mostani mutatót is megduplázza.

A zsűri Bristol az irányú elkötelezettségét is méltatta, hogy város a zöld gazdaság követendő példájaként igyekszik szolgálni egész Európa számára és még azon túl is - adta hírül a BBC.

Összesen nyolc város szállt versenybe a 2015-ös Európa Zöld Fővárosa címért. Az ítészek tizenkét szempontot vettek figyelembe az értékelésnél: egyebek között azt, hogy az adott város tömegközlekedése mennyire terheli a környezetet, mennyire fenntartható a városban a zöld területek felhasználása, milyen a levegő minősége, mekkora a zajszennyezés, milyen a hulladékkezelés és a vízgazdálkodás, illetve milyen hatékonyan használja fel az adott város az energiát. A legjobb négy közé jutott városok májusban mutatkoztak be a brüsszeli zsűri előtt.

A legkörnyezettudatosabbnak ítélt városnak járó zöld főváros címet először Stockholm kapta meg 2010-ben. Azt követően Hamburg, tavaly pedig a baszkföldi Vitoria-Gasteiz büszkélkedhetett a titulussal, Nantes-ot pedig jövőre a dán főváros, Koppenhága követi – olvasható az MTI tudósításában.

A cikk tartalmát a www.mmonline.hu-ról vettük.