Egy nyáron kezdődött őrületről szeretnénk beszámolni. Augusztus végén indult egy víruskampány a Facebookon. Egy irodalmár kihívta ismerőseit, hogy megosszák kedvenc versüket. A csodás gondolatot sokan továbbadták, magyar versektől zengett a közösségi oldal.
A kezdeményezés érdekessége, hogy elemezték az eredményeket, megosztásokat. A legtöbb verset a mi megyénkből, Szabolcs-Szatmár-Beregből osztották meg! Még mondja valaki, hogy sötét Szabolcs, és hogy itt nincsenek kultúrlények. No lám!
A Facebookon elindított őrület hatékonyabb és népszerűbb lett, mint a régi korok tévéműsora, a Vers Mindenkinek.
Mi három felkérést is kaptunk, így három kedvenc verset is megosztottunk. Íme az egyik:
Kányádi Sándor:Valaki jár a fák hegyén
valaki jár a fák hegyén
ki gyújtja s oltja csillagod
csak az nem fél kit a remény
már végképp magára hagyott
én félek még reménykedem
ez a megtartó irgalom
a gondviselő félelem
kísért eddigi utamon
valaki jár a fák hegyén
vajon amikor zuhanok
meggyújt-e akkor még az én
tüzemnél egy új csillagot
vagy engem is egyetlenegy
sötétlő maggá összenyom
s nem villantja föl lelkemet
egy megszülető csillagon
valaki jár a fák hegyén
mondják úr minden porszemen
mondják hogy maga a remény
mondják maga a félelem
1994
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése