Otthonka

A népművészettől igencsak távol van a ruhadarabról, amiről most szólunk. A szocializmus évtizedeiben vált divatossá és még ma is megtaláljuk a nyárikonyhákban főző nagymamákon az OTTHONKÁT.

Az otthonka azért született, mert az egyszerű falusi asszonyok is divatosan akartak járni. Az ötvenes évektől a városi divatruházat nem szoknyából és blúzból, hanem egyrészes ruhából állt. Igy a szocialista divatot diktáló ideológusok gyártottak egy mindenki számára elérhető, olcsó és praktikus ruhadarabot, az otthonkát. Mivel virágzott a textilipar, a műszálgyártás, igy ötvözték a kettőt: szines műszálas anyagokat szőttek, s abból varrtak otthonkát.

Ezt a ruhadarabot bármire felvehették a nők: nadrágra, szoknyára, blúzra, vagy pulóverre. Vagy éppen nyáron csak magában hordták. Hatalmas zsebeiben elfért pár apróság, elölgombolós záródása miatt könnyen fel és levehették a nők. Védte a ruhát a piszoktól, a konyhai és ház körüli munkák során a szennyeződésektől. Az asszonyok nemcsak otthon viselték, hanem ebben mentek bevásárolni, a szomszédba, vagy éppen az orvoshoz. Volt belőle ünnepi és hétköznapi változat.

Szerintem eléggé kellemetlen ruhadarab, bár sosem hordtam. Hossza, formája slampossá teszi viselőjét, a gombolódás könnyen kinyilik, a zsebek szakadnak. A műszálas anyag pedig lehet hogy nem gyűrődik, viszont nem is szellőzik, jól lehet benne izzadni, büdösödni. A tarkabarka szineket pedig divatosnak semmiképpen nem mondanám.
Ennek ellenére az otthonka töretlenül hódit. Lenti linken az RTL műsora erről a kultikus ruhadarabról.

RTL műsor az otthonkáról

Feliratos himzett falvédők

Emlékeztek a nagymamátok konyhájára? Biztosan nála is lógott a falon népi bölcsességet tartalmazó feliratos himzett falvédő. Ugye igen?

A Faluvégi Vendégházban több ilyen falvédőt is találtok. Van belőle a konyhában ("Tisztaság a konyha disze"), a szobában ("Álmodat angyalok vigyázzák"), sőt a fürdő bejáratához is került egy. A népművészet érdekes alkotásai ezek, mára csaknem feledésbe merültek. Találtunk viszont számos kiállitást, ahol ezeket a régen használt kézimunkákat összegyűjtötték és bemutatták.

A himzett falvédők eredetileg úri polgárházakban lógtak. Németországban és Ausztriában hagyományos himzéssel rimeket, tanácsokat, okosságokat varrtak a falvédőkre, valamikor az 187o-es évektől kezdődöen. A 2o. század elején jutott a himzett falvédők divatja Magyarországra, ahol a legegyszerűbb paraszti házakban is lógott egy-egy. A himzések általában egy szinnel, piros cérnával vagy kékkel készültek laposöltéssel. A feliratok mellett karikatúra-szerű rajzok voltak, melyek a feliratokat illusztrálták. Megjelent a falvédőkön a paraszti életmód, a háztartási és kerti munkák, a polgári lakások belsője, a frontra induló katonák, vagy éppen a szerelmes párok képe.

Kis játékakra hivunk: ha környezetedben találsz még ilyen falvédőt, küldd el nekünk a rajta található feliratot! Cimünk: mandokivendeghaz@gmail.com. A legjobbakat itt is közöljük majd.

Versenylovak Mándokról

Gondolnánk, hogy Mándokról országszerte hires versenylovak kerültek ki? Érdekes fotókra és mezőgazdasági beszámolókra bukkantunk. Ezek szerint a mándoki Forgách-grófok birtokáról nem is akármilyen versenylovak kerültek ki. Idézek a szövegből:

Legörvendetesebb jelenség e téren az, hogy általában a használati félvér lovak tenyésztése számszerüleg messze túlszárnyalja a luxus-, vadász- és versenyló-tenyésztést.

Az uralkodó fajta a félvér angol, mely jórészt az apró nyírségi lófajtának angol fél- és telivérekkel való keresztezéséből állt elő, s ma "nyíri ló" néven szerzett jól ismert nevet.

A verseny-lótenyésztés terén országos hírű a gróf Forgách László-féle mándoki telivér angol ménes, mely már az országos versenyeken is szép nevet vívott ki magának.
..

A lovak mellett egyéb állatfajok is hirnevet szereztek maguknak Mándokon:
..

Ép így vagyunk a méhtenyésztéssel is, mely annak daczára, hogy a br. Podmaniczky Géza nyírbaktai, a gróf Forgách-féle mándoki, Nyíri-Jalsovitzky-féle méhészet, valamint Bogáthy József nyír-bogáti méhészete igen szép példákat nyujtanak, nem valami örvendetesen fejlődik.
..

A szarvasmarhákról az alábbiakat irják:
..

E tenyészetnek, sorrend szerint, nem sokat engednek a gróf Forgách László mándoki, Mandel József nyírbélteki, Jármy Ferencz eszenyi, Szalánczy Ferencz nyírbogdányi, Klár Gusztáv nyíresi gulyái, melyek már több ízben országos elismerésben is részesültek. A szabolcsi tenyészetekre általában jellemző a szép test, oszlopos lábakon, kifogástalan fej és szarvállás s különösen a gyors fejlődés.
..

S a forrás, ahonnan a fentieket idéztük:

SZABOLCS VÁRMEGYE MEZŐGAZDASÁGA ÉS ÁLLATTENYÉSZTÉSE.
Irta Simitska Endre, az egyes uradalmakra vonatkozó részt Vende Aladár, revid. Németh József

Forrás link

Kiegészitésül egy kis kortárs kitekintés. Mándoki lovas képviselte településünket a Magyar Vágta versenyén. Településünkön hagyományos lovasijász egyesület is működik. Az ő közreműködésükkel tartottunk majálist a Vendégházunknál, erről még a későbbiekben beszámolunk.

Unokáink sem fogják látni - vagy mégis?

A Magyar Televizió Unokáink sem fogják látni cimű műsora többször is forgatott Mándokon. Ennek örülhetnénk is, hiszen nem minden nap kerülhetünk be egy országos tévécsatorna műsorára. Ám sajnos a műsor olyan helyekre látogat, ahol pusztuló műemlékek vannak, s ahol kérdéses, hogy meddig állnak még a történelmi falak. Ilyen hely volt - s sajnos még ma is az - a mándoki Forgách-kastély.

A 18. században épült klasszicista stilusú kastély jobb időket is megélt. A műsor képeiből és szövegéből idézünk.

"Kibelezik a mándoki kastélyt" - olvastam a Kelet-Magyarország szalagcímében 1995 tavaszán, aztán a helyszínre siettem, és beszámoltam a Forgách-kastély sorsáról. A korábbi adásokban elhangzottakat megtalálják az Új városvédőbeszédek c. könyvemben (89. adás - 1995. június, 110. adás és 123. adás az Új városvédőbeszédek 315., 484. és 591. oldalán, kép: 652. oldal)

...

Most ismét Mándokon forgattam, hogy a változásokat bemutathassam önöknek. Ismét új tulajdonosa van a kastélynak, sikerült megvásárolnia hozzá a kastélyparkból korábban leszakított focipályát is. Az elmúlt másfél évtizedben a ház újabb és újabb gazdái vagy nem csináltak semmit, s hagyták széthordani, vagy oly szerencsétlenül nyúltak hozzá, hogy beomlott az egyik szárny tetőzete. Az új gazda jóvoltából a kastélyt őrzik, a tető már ismét rendben van, s az új osztófödémek alatt és fölött megindulhat a belső helyreállítás.

...

A pincében a boltozat hibáit már kijavították. A remek pince még kiváló idegenforgalmi lehetőséget tartogat a kastély gazdái számára. A Forgách-kastély teljes felújításáról - ha megtörtént - beszámolok majd.

Műsor linkje

Mándoki szinjátszók

Érdekes képre bukkantunk nemrég. A fekete-fehér fotón a mándoki szinjátszó társulat látható, a kép 1940 körül készült. A leirás szerint a Mándokon élő zsidók által létrehozott szinjátszó csoportot ábrázolja a kép. Jó látni, hogy több generáció tagjai és mindkét nem képviselői milyen jól megfértek a társulatban. Arról sajnos nincs adatunk, hogy milyen előadásokat tartottak, milyen műveket vittek szinre.

Szinjátszó társulata ma is van Mándoknak. Ugyan nem felnőttek, hanem gyerekek alkotják, ám sikerük mégis ismert. A Cinegék Szinjátszókör tagjai 9-10 éves gyerekek. Vezetőjük pedig nem más, mint vendégházunk házigazdája Oláh Istvánné Erzsike. A gyerekek az iskolai ünnepségeken szokták bemutatni produkciójukat, de évente részt vesznek a megyei és országos versenyeken is. Előfordult már, hogy a megye legjobbjai lettek!

Magyar termék 2.

Újabb reklámfilmeket találtunk, melyek magyar termékeket népszerűsitenek.
Az első a Sió gyümölcslé 2011-es reklámfilmje. Nagyon szépek a képei, a táj, a gyümölcsös, az arcok.
A második a Tesco vicces filmje a magyar baromfihúsról.
Felvetődik bennünk a kérdés: megbizhatunk a nagy nevek által magyarként kinált termékekben? A mi válaszunk egyszerű: azokban a mezőgazdasági termékekben, alapvető hozzávalókban bizunk meg, amelyeket vagy a saját kertünkben szedtünk, vagy közvetlenül a termelőtől vásároltunk.
Vendégházunkban lehetőség van akár a saját gyümölcs (alma, szilva, meggy, barack, szőlő) leszedésére és megvásárlására is.

Sió reklámfilm
Tesco baromfi reklámfilm

Mándoki viseletek

Mándokon ma már nem találunk népviseletben járó néniket vagy bácsikat, sajnos. De mi még emlékszünk öreg bácsikákra, akik a régi korokat idéző nadrágban és csizmában jártak, kucsmával a fejükön. Sok  helyen őrzik a nagyapák „priccses nadrágját”, csizmáját, ingét, kalapját, mellényét. A férfiak surcot kötöttek.

A nők alsóneműjében a századfordulón a gyolcs kiszorította a házi vásznat. Ez idő tájt vállfoltos, félujjú /rövid ujjú inget/ ingvállat hordtak, melynek elejét színes porcelángombokkal és csipkés pántokkal díszítették. Az ingvállat betűrték az ingaljba /pendely/, erre ráncolt gyolcs alsót /alsószoknyát/ vettek fel. Hétköznap egyszerű ruhát hordtak, amihez kötőt kötöttek. Egész vagy fűzős cipőt hordtak. Ünnepnapokon előkerült egy-egy finomabb anyagú öltözet is /selyem/. Télen az asszonyok nagy rojtos kendőt hordtak.

A lányok egy ágba és koszorúba fonták hajukat, az asszonyok két ágra vették, és kontyfésűre tekerték hajukat, amit keszkenővel, azaz fejkendővel kötöttek be.

A mellékelt képeken mándoki fiatalok mutatják be a még megtalálható viseleteket. A falu használati tárgyait a főutcán található Közösségi házban lehet megtekinteni.

Leslie Mandoki

Ha az interneten a keresőbe beírjuk, hogy Mándok vagy Mándok, az első találatok között biztosan lesz link Leslie Mandokiról. De ki is ő, akit az internet és a nagyvilág ismer, s mi magyarok, vagy éppen mándoki lakosok nem is hallottunk róla?

Mándoki László Magyarországon született, Budapesten élt. A hetvenes években Németországba diszidált, ahol megalakította a legendás Dschinghis Khan zenekart. Legismertebb slágerük a Moskau, még ma is hallható a diszkókban. Az együttes sikere és felbomlása után zenei producerként alkotott és alkot ma is. Hollywoodi filmek zenéjét komponálja, világsztárok lemezeit adja ki. Ügyfelei között van Phil Collins, Lionel Richie, de Angela Merkel személyes ismerőse, mivel pártjának, a CDU-nak az indulóját is ő  készítette. Dolgozott a Disneynek, illetve több német autógyárnak is. Bár nem magyar állampolgár, s nem él országunkban, mégis a magyarokról kialakult képet építi.

Dschinghis Khan: Moskau

Újévi kocsonya

Az új évre hagyományosan kocsonyát főznek falun. Ez a szokás még ma is él Mándokon. Nem kell hozzá más, csak friss disznóláb, fokhagyma,  hagyma, só, bors. A hozzávalókat lassú tűzön főzzük össze, kb. 2-3 órán át. Ha a hús megpuhult, öntsük tálakba, s hagyjuk kihülni. Nem varázslat, de ehhez az ételhez nem kell kocsonyásító adalék...

A jó kocsonya mit sem érne, ha nem lenne finom  disznóhús hozzá. Falun a hagyomány szerint András-napkor kezdték a disznókat levágni. A disznókat szalmával perzselték meg. Disznóvágáskor összegyűlnek a komák, rokonok és jó hangulatú disznótorokat csinálnak. Hurkát, kolbászt, disznósajtot készítenek, a húst megsózva vagy füstölve tartósították, majd a család egész évben ehette azt. Reggelire toroskáposztát, hagymás sült vért ettek; vacsorára húslevest, hurkát, kolbászt. S persze az ételek mellől nem hiányozhatott a pálinka sem.