Süss barátságkenyeret!

Az Amerikában élő amishok sajátos, zárt közösségben élnek. Szigorú, puritán szabályok határozzák meg az életüket, például nem használnak áramot és autó helyett lovaskocsival közlekednek. Ugyanúgy élnek, mint 2oo éve. Az ő körükben még élnek a kézműves foglalkozások, a férfiak ácsok, bútorasztalosok, kovácsok, a nők pedig kiváló szakácsok. Az ő hagyományos receptjük alapján készithetsz most te is barátságkenyeret! Ehhez nem szükséges kemence, s még kenyérsütő sem. Viszont kell hozzá egy barát, hiszen innen a neve is! A barátségkenyér egyébként valójában egy édes kalácsféle. Jó sütögetést!

Hozzávalók: 1 adag kovász, amit egy barátodtól kaptál
4 bögre liszt
2 bögre cukor
2 bögre tej
2/3 bögre olaj
3 egész tojás
1 teáskanál (tk.) fahéj
1/2 tk. só
1/2 tk. szódabikarbóna
3 csomag vaníliás cukor
1 csomag sütőpor

Elkészítés:
Kaptál egy adag kovászt, ne tedd hűtőbe, ne zárd le a tetejét.
1. nap ne csinálj vele semmit
2-3-4. nap kevergesd fakanállal
Az 5. napon tedd át nagyobb tálba, adj hozzá:
1 bögre lisztet
1 bögre cukrot
1 bögre tejet
Kevergesd a 6-7-8-9. napon fakanállal.
A 10. napon tedd hozzá ugyanazt, amit az 5. napon és jól keverd el.
Vegyél el belőle 1 bögrényit, ezt oszd el háromfelé.

Ebből 10 nap múlva ismét 3 kenyér lehet.
A maradékhoz adj:
2/3 bögre olajat
2 bögre lisztet
3 egész tojást
1 tk. fahéjat
1/2 tk. sót
1/2 tk. szódabikarbónát
3 cs. van.cukrot
1 cs. sütőport
Keverd jól össze, tegyél bele minden kacatot! (ami van otthon: mazsola, kandírozott gyümölcs, friss gyümölcs, dió, mandula, mogyoró, csokidarabok, határ a fantáziánk)
Kikent, kilisztezett őzgerincformában, közepes lángon kb. 1/2-3/4 óra hosszat süsd. Kihűlve szeleteld.
Nagyon finom, sokáig eláll!

Tanácsok:
Ha nincs kovászod, akkor csak keverd össze a hozzávalókat és süsd meg! Ha már elkészitetted a kenyeret, tegyél félre a tésztából magadnak és barátaidnak!

Magyar imázs

Két nagysikerű reklámfilmet szeretnénk megosztani veletek. Ugyan a blogunk nem szolgál közvetlenül reklámcélokat, ám ezeket a filmeket látnotok kell!

Egy fiatal magyar rendező, Madarász Isti először Budapestről készitett egy pár perces videót. A filmben a város látnivalóira hivja fel a figyelmet, s közben magyar találmányokat és azok feltalálóit is bemutatja.
A Budapest-film annyira sikeres lett, hogy a rendező megbizást kapott egy hosszabb filmre, melyben Magyaroszágot kellett népszerűsitenie a külföldi turisták számára. A film elkészült, s jónéhány nemzetközi dijat is besöpört. Csodálatosak a képek, a zene, s pár perc alatt beutazzuk vele a legszebb magyar tájakat.

Ha tetszettek a filmek, oszd meg te is az ismerőseiddel!

Magyarország imázsfilm

Budapest imázsfilm

Munkácsy Mándokon

Gondolnánk, hogy egy sor hires, neves művész és politikus kötödik Mándokhoz? Közülük elször Munkácsy Mihályt mutatnám be, illetve ő az, akit be sem kell mutatni.

De mi a köze a világszerte hires festőművésznek a mi településünkhöz, Mándokhoz?

Nos, Munkácsy személyesen nem járt nálunk (illetve nem tudunk róla), viszont ha nincs Mándok, akkor talán ő sem létezne. Szülei ugyanis itt ismerkedtek meg!

Édesapja, Lieb Mihály sóhivatalnok volt. Mándok pedig köztudottan kereskedelmi utak találkozásánál fekszik: itt haladtak el a Kárpátokból (ma Ukrajna) jövő kereskedők, a szatmári (ma Románia) országrészből jövő szállitmányok, valamint a Felvidékről (ma Szlovákia) jövő áruk. A Lieb-család több generáció óta sóhivatalnokként, állami szolgálatban teljesitette feladatát. Munkácsy apját is a munkája vezette ide, illetve Munkácsra.

A Forgách-grófok akkori uradalmi tiszttartója Reök István volt. Az ő lánya Reök Cecilia, aki Lieb Mihály felesége, majd Munkácsy édesanyja lett.

Mándokról Ungvárra, majd Munkácsra vezetett a család útja. Munkácson keresztelték meg első gyermeküket, aki a nevét szülőhelye alapján változtatta meg.

A család később Miskolcra költözött, a festő szülei itt is vannak eltemetve.

Mi lett volna, ha a szülők Mándokon maradnak, s itt születik a később hiressé vált művész fiuk? Akkor ma Mándoki Mihályt tisztelnénk, s valószinűleg szülőhelyére jóval többen látogatnának, mint most településünkre.

Kenyérsütés

 Melyik a legfontosabb ételünk? Igen, a kenyér! De miért is? Mert tartalmazza a nekünk fontos energiát, vitaminokat, laktató és finom. De milyen kenyereket eszünk ma? Azt, amit az üzletekben találunk. Kenyérgyárakban tömegével gyártott kenyérveknit veszünk, amelyik legtöbbször nem olyan ropogós, nem is áll el napokig.

De milyen az igazi, friss, ropogós kenyér? Hát a kemencében sült! Szorgos kezek dagasztják, gyúrják át többször, kelesztik. Vendégházunknál is azért épitettünk kemencét a hagyományos elvek alapján, hogy tudjunk benne eredeti izeket, kenyereket, kalácsokat, pogácsákat sütni! Ám mielőtt nekiláttunk volna a sütésnek, találnunk kellett valakit, aki tudja még a kenyérdagasztás titkát. Nem is volt könnyű olyan nénit, gazdasszonyt találni, aki gyakorlatban ismeri a kenyérkészités csinját-binját. Majdnem egy egész napot vett igénybe a hozzávalókból összedolgoznia, keleszteni, s dagasztani a cipókat. De a fáradtságnak meglett az  eredménye. A kemencénkben legalább tiz kenyérnek jut egyszerre hely. Igy sült egymás mellett 11 kenyér. A mellékelt képek ekkor készültek. A kenyér a kemence kövén sül, nem tepsiben, nem tűz fölött. Ezért bizony hamus lesz az alja, s égett a héja. De ettől finom és autentikus, eredeti! A kész kenyerek tartósitószer nélkül is legalább egy hétig, tiz napig ehetőek.

Hamarosan kenyérreceptet is közlünk!

Kukoricázzunk

A tengeritörés után most lássuk mire használhatjuk a kukoricát. Egyszerű, de látványos őszi diszeket, lakásdekorációt készithetünk a kukoricasyemekből és a csuhéból.

A mellékelt képen látható mécseshez nem kell más, csak egy marék morzsolt kukorica, egy szép üveg és egy gyertya. Az üveg alját kukoricával szórjuk le, erre kerül a gyertya. Annyi kukoricát tegyünk bele, hogy a gyertyát megtartsa, s ne lepje el csak a feléig.

Őszi asztaldisznek is használhatjuk a szebb, formásabb, szinesebb kukoricacsöveket. Egy lapos tálra helyezzünk két-három csövet, akár csuhésan is. Emellé kerülhetnek préselt őszi levelek, diószemek, makk, gesztenye.

A tengericsuhéból régen kosarakat, tárolóedényeket fontak. A csuhét a tengeritörés után kiszáritották, igy hónapokkal az őszi munkák után is volt alapanyag a kézműves dolgokhoz. A száraz csuhét a megmunkálás előtt vizbe kell áztatni, a nedvességtől megpuhul, könnyen formálhatóvá válik, s nem törik. Készithetünk virágot, rózsát. Ehhez a csuhét hosszában kettéhajtva, majd felsodorva egy szárra tekerjük és rögzitjük. A lenti képen csuhébabát látunk. A baba feje egy kisebb makk vagy más termés, erre tekerünk hosszában egy csuhélapot, a nyakrészen megkötjük. A baba karjat épitjük fel a fejre, keresztben egy kis pálcikát vagy ágacskát kössünk fel. Ezt keresztben két oldalról is becsomagolhatjuk a csuhéba, ez lesz az ing, kötény. A karról lelógó csuhéból formálhatjuk a baba testét. A lányoknak szoknyát, kötényt, a fiúknak nadrágot, úgy hogy középen elválasztjuk a lelógó anyagot. A baba fejére fejkendőt köthetünk, vagy kalapot készithetünk. Kiegészitőnek napernyőt, seprűt adhatunk a kezébe.

Jó szórakozást, kellemes barkácsolást!

Mándok rövid története

Mándok 1393-ban Mandick néven szerepel.

1393-ban a Losonczy, 1446-ban az Upory és 1450-ben az Atyay család volt a földesura, később pedig a gróf Forgách család.

A városban van gróf Forgách László kastélya, mely nagyszabású, díszes épület volt remek parkkal. A kastély kitűnő ízléssel és kényelemmel volt berendezve és számos értékes műtárgyat és festményt rejtett magában, melyek sorsa ismeretlen. A kastélyt Gróf Forgách József építtette a XVIII. század végén. Itt volt a gróf híres magánkopó-falkája is, mely 63 angol nyúlkopóból állt.

A kastély „U” alaprajzú földszintes, késő barokk épület, emeletes középrizalittal és manzárdtetővel. A főhomlokzat 4+3+4 tengelyes, középrizalitját ion fapillérek tagolják és háromszögű oromzat zárja le. A kerti homlokzat 5+3+5 tengelyes, középen az utcai oldallal szinte teljesen azonos rizalittal, a háromszögű oromzatban a Forgách címerrel.

Fő- és kerti, illetve a két szárnyépület bejárata kőkeretes volt.

Salamon Forgách Margit grófnő halála után államosították a kastélyt, gimnázium, általános iskolai kollégium működött benne. Az 1980-as évektől üresen áll. 1990-ben a középső részének tetőzete leégett, az épület ettől kezdve rohamosan pusztult, részben az időjárás viszontagságai, részben a fosztogatók és vandálok keze nyomán.

A kastély műemléki védettségű, jelenleg sajnos nagyon leromlott állapotban van. Tulajdonosa, a Templomos Lovagrend Tiszántúli Priorátusa Egyesület, elkezdte ugyan az épület felújítását jelentős összegű állami támogatással, de sajnos a munkálatok félbe maradtak.

A kastélypark 2009-ben a Mándok Község Műemlékeinek Megmentéséért Egyesület tulajdonába került, akik pályázati forrásból tervezik a park teljes rekonstrukcióját. A tulajdonviszonyok változása miatt a 1445 helyrajzi szám megosztásra került, parkja az 1445/4, 1445/5 hrsz-on, a kastély 1445/3 hrsz-on szerepel és a Transit Railway Zrt. tulajdona.

A park fennmaradt, értékesebb növényállományának részét képezi egy idős, kettős, itt-ott már hiányos vadgesztenye-fasor (Aesculus hippocastanum), két darab, 170 éves, hatalmas, tarkalevelű platán (Platanus sp.), több hegyi juhar (Acer platanoides), tölgyek (Quercus cerris, Quercus robur, Q. robur 'Fastigiata'), fekete fenyő (Pinus nigra), liliomfa (Magnolia sp.), magas kőris (Fraxinus excelsior), magyar kőris (Fraxinus angustifolia ssp. pannonica), hárs (Tilia sp.), dió (Juglans regia), mezei juhar (Acer campestre), szomorú gyertyán (Carpinus betulus 'Pendula').


A városban volt az "Erzsébet-gőzmalom", mely szintén az uradalomhoz tartozott.

A lakosok a gróf támogatásával fogyasztási és hitelszövetkezetet tartottak fenn. Volt itt önkéntes tűzoltó-egylet, a vöröskereszt-egylet fiókja, továbbá egy szeszgyár is.

1861-ben izraelita imaház épült a településen, mellette fürdő, sajnos ma már egyik épület sincs meg.
A város határában 1893-ban honfoglaláskori régiségeket találtak.

A határhoz tartozó dombok a következő érdekes elnevezésekkel bírtak és jelenleg is bírnak: Sugóhegy, Tetenke, Katonáshegy, Botorhegy, Csipőshegy, Borkuhegy stb.

A szoveget A mi varosunk Mandok facebook profiljabol kolcsonoztuk. Tomorebben mi sem tudnank ismertetni Mandok multjat.

Szilvalekváros finomságok

Nemrég a szilvalekvár-főzésről irtunk, most lássuk, milyen finomságok készülnek a szilvalekvárból.

 Szilvalekvár kerülhet a derelyébe, gombócba, kalácsba, süteménybe. Van egy finom népi étel, a szegények palacsintája. Ez a krumplilángos. Elkészitése időigényes, de megéri a fáradtságot. 1 kg  meghámoz ott krumplit megfőzünk sós vízben, leszűrjük, majd a krumplit összetörjük. Ha kihűlt kb. 80 dkg lisztet hozzágyúrunk.Hosszú rudat sodrunk belőle és kb 3-4cm-es darabokar vágunk belőle. Ezeket nyújtófával deszkán kerekre, palacsintaformára nyújtjuk. Régen spóron, ma inkább vaslapon vagy teflon lábasban gáz fölött sütjük. Nem olajban, csupán a láng fölött átforrósodott edényen. Mikor kezd hólyagosodni a tészta, akkor megfordítva a másik oldalát is megsütjük. A kész lapokat forró zsírral megkenjük mindkét oldalát, és szilvalekvárral töltjük. Hidegen és melegen is nagyon laktatós, leveshez, vacsorára kiváló étel.

Régen minden ételmaradékot felhasználtak. Igy például a húsleveshez kifőzött, de megmaradt tésztát sem dobták ki: ebből készült a mocskos tészta. A tésztát zsiron megpiritották, majd a szilvalekvárt a forró tésztára kenték és jól összekavarták. Persze nemcsak maradékból készülhet, a tésztát frissen főzve is ugyanazat az eredményt kapjuk.

Jó étvágyat hozzá! További szilvás receptek várhatóak... 

Tengeritörés

Újra az őszi munkákról irunk, hiszen még nincs vége ennek az évnek, van még tennivaló a kertben. A vendégházhoz tartozó hatalmas kertben évek óta kukoricát termelünk. A kukoricát felénk tengerinek nevezik. Ilyenkor, a tél beállta előtt van a tengeritörés ideje. Most felidézzük, milyen is volt régen a tengeritörés, amikor nem gépek, hanem emberek végezték ezt a munkát

A beérett kukoricát le kellett törni. Ilyenkor  szomszédok, rokonok összefogtak. Mindenki ráállott egy sorra és kézzel letörték a góréról a kukoricacsövet. Egy kupacba hajították,  majd  jött  a tehénszekér és arra felhajigálták.Otthon  az udvarra leöntötték a csöveket. Este szintén összejöttek , hogy a csuhétól megtisztítsák a csöveket.Az asszonyok körbe ülték, míg a férfiak zsákba öntve felhordták a padlásra, ahol kiterítették, hogy száradjon.Kötéseket is készítettek, hogy a csuhét nem törtek le róla, csak ritkították és kettesével összekötötték, majd a padlásra a kakasülőre, vagy a tornácra akasztották fel.Ebből készült  a finom darás káposzta, meg a málé. A csuhét  az állatok alá rakták, vagy használati tárgyakat , játékokat készítettek belőle. A  csutkákat bedig elégették a sporba, vagy a kályhában.

Rókakoma

A múlt héten különleges vendégünk volt. Nem jelentkezett be, ám mégis jól érezte magát nálunk, s tovább maradt, mint eredetileg gondolta.
Egy kalandvágyó róka látogatott a kertünkbe, nem tudni mit csinált felénk (valószinűleg élelmet - ludat, kacsát, kakast - keresett mint Vuk a mesében), kárt nem tett semmiben. Viszont mikor távozni szeretett volna, csapdába esett: beszorult a kerités deszkái közé. Hosszas erőlködés ellenére sem sikerült kimenekülnie. Az utcán járó emberek a csodájára jártak, az autók lelassitottak, a biciklisek leszálltak a kerékpárról. Végül az állatorvost riasztottuk, ő altatólövedékkel elkábitotta, majd kiszabaditotta a hivatlan látogatót.

Fürge róka lába...

Hát ilyen vendégeink is vannak.

Mándok templomai

Nem sokat irtunk még a településről, ahol a Vendégházunk található. Mándok Szabolcs megye észak-keleti szegletében található. A történelem során mindig fontos kereskedelmi útvonalak között helyezkedett el. Közel van a szlovák, az ukrán és a román határhoz is. Éppen emiatt sok nemzetség, többféle vallású ember megfordult itt.

A legrégebbi, még ma is álló templomunk a görög katolikus templom. Az eredeti templomot ma a szentendrei Skanzenben nézhetjük meg. Ez az amit orosz templomnak "Cerko"-nak neveztek. Minden darabja fából készült, még a szegek is.1646-ban építették egy 50 méter magas domb tetejére (a mai Rákóczi utcában). A templomba vezető út két oldalán  orgonabokrok illatoztak egykor. Belépéskor a haranghúzó kötél mellett kellett elmenni. A harangja II. Rákóczi  Ferenctől származik  1707-ből. Oltára vastag  fatönkből lett kifaragva.Több kis tornya és alacsony falai vannak.Az akkori szokás szerint a templom köré temetkeztek. Sajnos a templomot a 7o-es években elszállitották, cserébe  építettek helyette egy modernebb templomot, amit a Táncsics utca elején találunk.

A római katolikus templom Pincéjében  a Forgách grófok kriptája található, aminek a bejáratát bebetonozták. A templom falán márványtáblán olvasható a kriptában eltemetett grófok neveivel. 1814-18-ig épült. A templom és a közelében található kastély között alagút húzódott,amit a grófok és leszármazottai használtak. Klasszikus stilúsú műemlék. Nagyon látványosak a templom körüli körmenetek.
                                                                                                

A református templomot 1812-ben kezdték építeni, 1823-ban lett kész. 420 férőhelyes. A II. világháborúban bombatalálat érte, s a harangja is megrepedt. Egy harangnak nagyon sokféle hagja van. Másképp szól, ha  halott van, nőnek, férfinak is másképphúzzák. Reggel fél 8-kor, vagy délben is más a hangja. Persze, régen a tűzvészt vagy az árvizet is ezzel jelezték, ilyenkor félreverték a harangot.A torony a 28 méter magas. Régen a harangozónak sok lépcsőt meg kellett mászni, csak úgy tudott harangozni. Ma már lentről villanyáram segít a harangozásban.

A ma álló templomok mellett egykor zsinagóga is volt a faluban. Sajnos ennek a helyét sem lehet már megtalálni.

Készitsünk mécsest!

Az elmúlt héten volt halottak napja. Ilyenkor a temetőbe megyünk, s mécsest gyújtunk a szeretteink sirja felett. A Vendégház szomszédságában található régi temető éjjel is világosságot árasztott, égtek a gyertyák a sirokon, meleg fényt árasztva a sötét éjszakában.
Mi lenne, ha nemcsak ilyenkor gyújtanánk mécsest, hanem a tél közeledtével a tévé bekapcsolása helyett esténként egy mécsest meggyújtva elcsendesednénk, vagy éppen lágy zenét hallgatva olvasgatnánk?
Nincs szükség semmilyen drága mécsesre, lámpára, vagy gyertyára. Mi magunk is el tudjuk késziteni a saját egyedi mécsesünket!

Keressünk üres befőttes üvegeket. Ecettel oldjuk le a cimkéjüket, majd tisztitsuk le az üveget. Az üveget belül sose diszitsük, mindig kivülről kerüljenek rá a kreativ diszeink. A legegyszerűbb, gyerekek által is elkészithető mécses, ha átlátszó papirt (szines zsirpapirt) tekerünk az üvegre, alul megragasztjuk, felül pedig az üveg szájánál megkötjük egy szalaggal vagy rafiával. A nagyobbak sablonszerű alakzatokat, virágot, madarat, csillagot vághatnak egy vastagabb papirkartoba, e köré tekerhetjük a vékonyabb zsirpapirt.

Próbálhatunk néhány nem hétköznapi ötletet is. Például a szakadt nejlonharisnyát ne dobjuk ki, hanem húzzuk az üvegre. Ha nem elég szines a harisnya, óvatosan tűvel huzzunk a szálai közé szines szalagokat, fonalat. Harisnya helyett kötött zoknit is használhatunk, minél ritkábban kötött az anyaga, annál jobb. Az egyszerű szineket szines levelekkel dobhatjuk fel, ahogy a mellékelt képen is látszik.

A befőttesüvegekbe a legegyszerűbb teamécses kerülhet, ez is órákig ég, s csodás fényt áraszt majd a mécsesünkön keresztül.

Jó barkácsolást! Szép őszi-téli estéket!

Szilvalekvár

Ha megkérdezünk tőlünk távol élő embereket, hogy szerintük mi a legismertebb szabolcsi, szatmári étek vagy ital, a legtöbben valami szilvás finomságot emlegetnek majd. Szilvapálinkát vagy szilvalekvárt.

A mi vidékünkön terem a hires szatmári szilva, Mándokon berbencinek nevezik a legjobb fajta, óriásira növő szilvát. Az ősz elejére beérő szilva megmosva kiváló gyümölcs, tele vitaminokkal, rosttal és ásványokkal.
Ősszel a szilva illatát lehet érezni az utcákon. Mándokon még őrzik a régi hagyományt, s nem csak a kertekben találunk gyümölcsfákat, hanem a házak előtt, az utak mellett is. A sok gyümölcs alatt roskadozó fákat gyakran alá kell támasztani, hogy a fa ne rogyjon össze a terhe alatt.

A leszedett gyümölcsből egyszerű, ám hosszadalmas eljárással készül a szilvalekvár. Ez nem dzsem, nem tartalmaz zselésitőt, cukrot, vagy tartósitószert. Egy alkotóeleme van: a szilva! A gyümölcsöt megmosás után kimagvazzuk, ez jó kis kézimunka, ilyenkor jó ha összegyűlik a család apraja-nagyja és közösen, egymást segitve készül a finomság. A kimagvazott szilvát egy hatalmas réz üstbe öntjük, ami alatt ég a fával megrakott tűz. Speciális lekvárfőző üstre van szükség a mutatványhoz: közepén egy karral, amellyel folyamatosan kavarni kell a rotyogó lekvárt. A főzési f

olyamat 2o-24 órán keresztül tart, egymást váltják a kavarásnál a segitő szomszédok, barátok és rokonok. A félkész lekvár neve cibere. Ez amolyan édes gyümölcsszósz, amit levesként puha kenyérrel szoktunk enni. A szilvalekvár akkor készül el, amikor már fekete a szine és olyan az állaga, hogy már nem esik le a kanálról. Az kész lekvárt nem üvegekbe, hanem cserépedénybe töltjük. Ebben jól szellőzik és nem szárad ki. Általában egy évre elegendő lekvárt főzött egy család.

A lekvárból készithető finomságokról a későbbiekben irunk majd.

Addig tessék házi szilvalekvárt szerezni!

Beregi keresztszemes

Vendégházunk a megye szabolcsi részén található, viszont egészen közel a Szatmár-Bereghez. Ez a vidék a Tisza és mellékfolyói (Túr, Szamos) által körülhatárolt, ingoványos terület. Sok apró falucska található itt, ahol még élnek a hagyományok. Itt vannak még nénikék, akik a hosszú téli estéken szorgosan kézimunkáznak. Kezük alól varázslatos művek kerülnek ki.

A beregi keresztszemes mintáknak megszámlálhatatlan változata van. Piros és fekete, vagy kék és fekete szinezéssel készülnek. A mintáknak jelentése van: találunk itt tulipánt, pávát, szarvast, vagy éppen gránátalmát, szegfűt. Régen a kézzel szútt vászonba himeztek, ma már inkább fehér kongréba kerülnek a szinek. A keresztszemes himzés - ahogyan a neve is mutatja - szemenként, öltésenként kerül az anyagra. Nincs előrajzolva a minta, a himzők meglévő himzéseket másolnak át öltésről-öltésre haladva. Érdemes megforditani ezeket a munkákat, s megnézni a hátoldalukat: elképesztő pontosságot és finomságot mutat a himzések fonákja is.
A minták párnákat, abroszokat, apró teritőket, használati tárgyakat diszitenek. A szinvilágu
k miatt jól illenek modern stilusú lakásokba is. A fonalak és a vászon tartós, igy nem kell a "tisztaszobaban" érintetlenül tartani, nyugodtan lehet használni teritéknek az asztalon.